Olcsóbb LFP-akkura is felkészítették a 800 ezer km-re tervezett Cybercabot

A Tesla robotaxijának akkumulátorát már a tervezőasztalon úgy alakították ki, hogy később olcsóbb, lítium-vas-foszfát (LFP) cellákkal is működhessen. Erről Robert Sumpf, a Tesla akkumulátormodulokért és -csomagokért felelős gépészeti tervezési igazgatója beszélt a Munro Live YouTube-csatornának adott interjúban, amelyet az e-cars.hu dolgozott fel.

Tartalék hely a gyengébb energiasűrűségnek

A Cybercab jelenleg a Tesla saját fejlesztésű, 4680-as formátumú NMC (nikkel-mangán-kobalt) celláit használja. Ezek energiasűrűsége magas, de drágábbak. Sumpf szerint a csapat tudatosan hagyott mozgásteret arra, hogy a csomag később egy kisebb energiasűrűségű kémiára is átállhasson.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a modulok mellett és alatt kihasználatlan hely maradt. Mivel az LFP-cellák kevesebb energiát tárolnak azonos térfogatban, ugyanakkora hatótávhoz több cella kell, és ezek a tartalék részekbe kerülhetnek.

Miért ideális az LFP egy robotaxiba?

Az e-cars.hu összefoglalója szerint az LFP-cellák termikusan stabilabbak, kisebb a túlmelegedés és a tűz kockázata, és jóval több töltési ciklust bírnak érdemi kapacitásvesztés nélkül. Egy taxi naponta több száz kilométert tesz meg és többször is töltődik, ezért itt a tartósság fontosabb, mint a lehető legnagyobb energiasűrűség.

Az LFP mellett a költség is szól: a cellák nem tartalmaznak nikkelt és kobaltot, így olcsóbbak. A cikk szerint a Tesla nemrég akkumulátor-ellátási szűkösségről is beszélt, és egy olcsóbb, könnyebben beszerezhető kémia ezen is enyhíthet.

500 ezer mérföldes élettartam, könnyebb javítás

A Tesla közlése szerint a Cybercabot 500 ezer mérföldre, azaz nagyjából 805 ezer kilométerre tervezték. Egy átlagos magyar magánautós számára ez évtizedeknyi használatnak felel meg.

A robotaxi akkumulátormoduljai ráadásul könnyebben kiszerelhetők, így egy hibás egység cseréje gyorsabb és olcsóbb lehet, mint a Tesla magánautóiban. A Model Y például strukturális akkucsomagot kapott, amelyben a cellák össze vannak ragasztva, és a csomag a karosszéria szerkezetének része. Egy flottánál viszont az állásidő és a javítási költség többet számít, mint a merevség és a súlyelőny.

Nem az első LFP-s Tesla

A Tesla korábban is használt LFP-cellákat: Európában a Sanghajban gyártott, alap hátsókerék-hajtású Model 3 és Model Y is ilyen akkumulátort kapott. A Cybercab esetében az újdonság az, hogy az LFP-kompatibilitást nem utólag illesztették egy meglévő konstrukcióhoz, hanem eleve beletervezték.

A Tesla szerint a Cybercab az év végéig magánvásárlókhoz is eljut. Az e-cars.hu arra számít, hogy az első példányok még NMC-cellákkal készülnek, a kémiaváltás pedig a gyártás felfutása után jöhet.

Forrás: e-cars.hu